Jeges Kaland - 31. fejezet

9 DAYS LATER

9 nappal később

Miután mindenre fény derült kicsit megérintett a dolog. Monday napokig győzködött, hogy hagyjuk ki az egészből a rendőrséget, akik még mindig nyomoznak, és az utolsó személy, akit gyanúba akarnak keverni az Amanda.

 Végül amúgy sikerült meggyőznie. Rájöttem, hogy Amanda egy kész őrült. És képes lenne ránk gyújtani egy házat, vagy engem is leszúrni, ha a rendőrséget is beavatjuk.

 Na persze ott volt az a „probléma”, hogy Amanda és Adam jegyben járnak. Szóval miután megtudtam egy kicsit elzárkóztam minden elől. Az utóbbi napokat Monday házában töltöttem és egy pár zsepit biztos elhasználtam sírás közben.

 A karácsonyi hajtást nem érzetem különösebben. Mr. Miller meg akart hívni a családi karácsonyi vacsorájukra, ami sajnos Monday nélkül folyt, de nemet mondtam. Így is nagyon kínos volt, hogy visszamondtam a szolgálatait. Már nincs szükség arra, hogy kihozza Adamet a börtönből, mert már kint van.

 Monday amúgy egy csomó ajándékot kapott oda be a korházba. Az egész szoba dobozokkal és ajándéktáskákkal volt tele Karácsony napján. Az összes nagyszülő, rokon és ismerős bejött és letette oda neki az ajándékait. Utána este én ottmaradtam vele, és mivel ő nem állhatott fel egyelőre az összes ajándékát én bontottam ki.

 Az egyik zacskót azonnal mondta, hogy hazavihetem, mert tudja, hogy az, az apai nagyszüleinek az ajándéka, és mindig valami rémes dolgot kap. Amúgy egy zenélő hó gömb volt benne, egy nagyon csinos blúz és valami eszméletlen drága öv. Különben ezektől a nagyszülőktől még kapott egy nadrágot, egy dedikált Bruno Mars lemezt és MP3 lejátszót., amit megtartott.

 A hó gömbön, a blúzon és az övön kívül még adott nekem egy karkötőt nyaklánccal, amit az egyik unokatestvérétől kapott, egy hajráfot, ami amúgy tényleg tök béna volt és Nikita barátja hozta neki, ékszeres dobozt benne egy boka lánccal, az apja testvérének jóvoltából. Azt mondta azt azért adja nekem, mert nem tetszik neki a színe.

 Szóval én nagyon élveztem, de nagyjából hajnali 1 körül lehetett, amikor legalább 100 ajándék kibontása után egy utolsó doboz volt még hátra. Lassan kibontottam és megrémültem. Egy bicska volt benne. Szó szerint, egy zsebbicska és egy üzenet: „Jobb, ha vigyázol magadra, édes!”

 Természetesen Amanda volt az. Monday majdnem, hogy kiabálva mondta, hogy vigyem el. Amúgy nem dobtam ki, hanem elrejtettem a bőröndömbe.

 Másnap lelkiismeret furdalásom volt, hogy tőle rengetek holmit kaptam én meg konkrétan semmit nem adtam neki karácsonyra. Így egy táskát vettem neki, elvileg valami új kollekcióból van. Lehet, már van neki hasonló, de a szándék volt a lényeg.

 Este kaptam egy SMS-t anyáéktól: „Boldog karácsonyt, Sunday.” Ezután úgy éreztem muszáj felhívnom őket, de végül arra jutottam, hogy nemsokára hazamegyek és akkor majd személyesen mesélek el nekik mindent. Ami igazándiból zavart az, az, hogy Tiffany nem küldött üzenetet.

 Miután Monday végre felállhatott az ágyból azonnal kiadta nekem a feladatot, hogy hozzak neki valami rendes ruhát, mert nem bír egész nap pizsamába mászkálni, ami amúgy rá vall, hogy egész nap össze visszajárkált a kórházban.

 Miután kiderült, hogy másnap kiengedik, de csak akkor, ha visszajön majd kontrollra nagyon megörült. Annak ellenére, hogy már nem dolgozik nekem az apja, és nincs dolgunk különösebben New Yorkban azt mondta, hogy muszáj szétnézni a New Yorki divatüzletekben, mert vásárlás elvonás tünetei vannak nála. Már december 29-e volt, szóval megbeszéltük, hogy majd 1-jén megyünk csak

 Az szilvesztert eredetileg Nikitával ünnepeltük volna egy barátja buliján, de Monday még nem volt annyira fényesen, hogy bulizni tudjon szóval végül otthon maradtunk és mindenféle idióta filmet néztünk. Majd koccintottunk az újévre. 

 2 óra körül lefeküdtünk aludni, amikor hirtelen mindkettőnknek megcsörrent a telefonja. Ugyanazt az SMS-t kaptuk: „Új és új esélyek, viszont csak nekem új élet. Jó éjszakát hercegnők.” És mindketten tudtuk, ez Amanda volt és még mindig nem szállt le rólunk.

- De most komolyan, az a fiú kikészített, rettenetes zenét hallgatott egész úton- nyavalygott Monday miközben épp kifelé mentünk a reptérről. Épp január 2-a volt, délután fél négy.

- Én nem hallottam.

- Mert végig aludtál. Amúgy nem tudsz valami jó hotelt a közelben?- kérdezte a telefonját állítgatva.

- Ne butáskodj. Majd nálunk fogsz aludni.

- Biztos? Nem gondolod, hogy a szüleid így is eléggé ki lesznek akadva, azért mert 2 hétre leléptél?- kérdezte eltéve telefonját.

- Akkor is hozzánk jössz. Amúgy ha veszekedni fognak, akkor rám fognak, és semmi képen sem rád.

 Végül taxiba ültünk. A házunk semmit nem változott. Kiszálltunk a kocsiból, kivettük a bőröndünket, majd épp be akartam lépni, amikor észrevettem egy borítékot, ahogy a postaládából lógott ki.

 Lassan felbontottam és a könnyeimet csalogatta elő csak az első sorokat elolvasva:

„Dr. Amanda Bynes és Dr. Adam Dirty

Holnap 5 óra.”

Monday is odahajolt és kikapta a kezemből, hogy ő is elolvashassa.

- Úgy tűnik a két doki egymásra talált- mondta, majd szemével intette, hogy menjünk be. 

Sziasztok!

Tudom, hogy ígértem a nyáron a 3 naponta érkező frisset, de nem jött össze. Nem igazán volt időm írni. 

A legtöbb író azt mondja, hogy Nyáron majd gyakrabban jelentkezik, mert több ideje lesz írni, na nálam pont az ellenkezője. Még annyi időm sincs mint év közben. 

A hét folyamán nem leszek netközelbenés, vagyis lehetséges, hogy holnap délután kikerül a következő rész.

Köszönöm mindenkinek aki olvassa. xx

Domi