Jeges kaland 10. fejezet

Sziasztok!

Kinek, hogy telt a múlt hétvége, és milyen volt a hét? Remélem, hogy jól. A történet különös fordulóponthoz ért, hiszen a lányok immár New Yorkba érkeztek meg. Különösebb hozzáfűznivalóm nincs, szóval jó olvasást, és jó hétvégét. 

Megbántam... A szívem legmélyebb pontján 10. rész

Hamarosan bekötöttük öveinket s a gép már landolt is. A tömeg egyszerre özönlött lefele, én hihetetlenül lassan mentem. Igaz, nekem nem volt csomagom, de Elizabeth millió apró táskájára sokat kellett várni. Nekem is adott kettőt, hogy cipeljem, amit Adam rossz néven vett. Végül már én sem értettem, hogy hogyan tovább.

Lassan kimentünk a parkolóba, ahol Adam egy fehér BMW-hez gyalogol és pakolta bele a csomagokat.

- Hol laktok, gondolom, szeretnétek valahogy hazajutni?- kérdezgetett Adam, miután Tiff és Eliza hátraültek, én pedig elől szorongtam.

- 7. sugárút, Tiffany is hozzánk jön… szerintem.

- Rendben- mondta, majd indultunk is. A reptérről bő 10 perc volt az út hazáig. Útközben még felmerült a kérdés, hogy hány szám, meg hasonlóak, de nem akartam bővebben mesélni, inkább csak mutogattam, hogy még két ház, meg még két kanyar.

Lassan leparkoltunk az út szélére. Tudtam, hogy apu nem lesz otthon, szóval nem féltem, hogy különösebben nagy fogadtatás lesz Adam számára.

- Gyere be- mondta Tiff. Ettől teljesen kiakadtam, de anyu szerencsére egyből ki is jött.

- Hello, Sunday anyukája vagyok. Nagyon köszönöm, amit a lányokért tettél. Megadnád esetleg a bankszámlaszámod, vagy valami hasonlót- abban pillanatban nem akartam ott lenni.

- Szóra sem érdemes Mrs. Parker.

- De, igen, muszáj-, ellenkezett anya, majd egy papírt adott Adam kezébe. Ő, lassan de mégiscsak felírt egy számot. Anyu hamar bement, gondolta elbúcsúzkodunk.

- Biztosan nem jössz be?- tette fel újra a kérdést Tiffany.

 - Nem, sietek- válaszolta, mire anya az ajtóból Tiff-nek kiáltott, hogy az anyukája keresi telefonon, gyorsan berohant.

- Örülök, hogy találkoztunk- mondta Adam, majd egy puszit akart adni, de eltoltam magamtól.

- Én is örülök- mondtam könnyek között, majd a kis lapot, amin a száma volt elővettem és összegyűrtem. Mint egy megtervezett jelenet elé ejtettem a papírt- Köszönöm mindent- mondtam, majd zokogva bebicegtem a házba. Az ablakon kinézve láttam, ahogy Adam felveszi a papírt, majd elteszi és elindulnak.

- Kicsim- ölelt meg hátulról anya- Miért sírsz, valami gond van?- kérdezte, majd erősen magamhoz öleltem.

- Nem, csak örülök, hogy végre itthon vagyok. A lábam még kicsit fáj, de ha nem gond most felmennék.

- Menj csak- mondta anyu, majd Tiffany-t követve felmentem a szobámba.

Ő már az ágyamon feküdt és a laptopomat nyomkodta.

- Te meg mit művelsz?- kérdeztem majd leültem mellé.

- Rátaláltam Adamre Twitteren. Nagyon cuki ezen a képen- mutatta a profilját, majd lehajtotta a laptopomat és az ágy másik végébe tette- De most te jössz. Mégis mi történt veletek a gépen, főleg veled. Mint aki karót nyelt.

- Adam megcsókolt- böktem ki.

- Ahh! Ez szuper!

- Hogy féltékennyé tegye az ex-barátnőjét, Amandát.

- Ez gázos.

- Azt hittem, hogy direkt tette. Utána meg gyorsan előadta, hogy menyire oda van még mindig érte- meséltem apró könnyeket hullatva.

- Ez egy kicsit bunkóság.

- Ja, ennek ellenére a nadrágom zsebébe csempészte a számát. De még akkor is egy idióta vagyok.

- Miért?- kérdezte Tiffany.

- Mert 5 perccel ezelőtt annak a helyes srácnak a számát Tiwitteren, összegyűrtem és visszaadtam neki.

- Tényleg nem vagy komplett.

- Tudom- mondtam, mire a testvérem ballagott be a szobámba.

- Hé, egy srác van a vonalban, azt mondja sürgősen beszélnetek kell és, hogy életbevágó.

Elvettem a telefont és szó nélkül vártam, hogy megszólaljon valaki. Belül végig tudtam, hogy Adam lesz az.

- Rossz helyre dobtad a számot- szólalt meg a hang.- Szeretném tudni épp mi bajod velem, csak mert nagyon kedvesek voltatok mind a ketten, de te egyszerre átmentél egy ’sohatöbbénemakarlaklátni’ formátumba.

- Csak, hogy tudd… Soha az életben nem fogsz úgy becsajozni, ha az exedet egy másikkal teszed féltékennyé. Eszedbe se jutott, hogy milyen szar, amikor valaki egyszer csak megcsókol, aztán meg azt mondja, hogy totálisan bele van zúgva a másikba?- erre kinyomtam a telefont és Bred kezébe nyomtam.

- Na, ez meg ki volt?- tette fel a kérdést, telefonját zsebre téve.

- Egy manó, aki azt üzente anya lent vár- mondtam viccesen, majd kitoltam az ajtón és bezártam mögötte.

- Ő volt az?- kérdezett azonnal Tiffany.

- Ki más?- válaszoltam kérdéssel a kérdésre, majd háttal az ágyra vetődtem. 

A reptéren.:)

Remélem tetszett! Szólj hozzá bátran. :)

By:Domi