Szóval, nem néztem a dátumot de több mint egy év biztosan eltelt azóta mióta kiírtam ide. Nem haltam meg és nem feleltettem el, hogy létezik a blogspot. Csak hát telik az idő, és egyre bölcsebb leszek. A tudatlanság érték... Hiányzik is.
Sosem gondoltam ezelőtt bele, hogy ilyen az amikor valakinek nincs ideje írni a suli mellett. Hogy őszinte legyek, az olyasféle bejegyzések alá néhány blogon, hogy "a suli elveszi minden időmet, nem tudok írni" néha hagytam egy olyan kommentet, hogy ne hülyéskedj már, nem igaz, hogy hétvégén nincs 2 órád megírni 1-1 részt, vagy, hogy esténként 10 percre felnézni.
Most hivatalosan is elnézést kérek mindenkitől akinek ezt mondtam. Én is ebbe csöppentem bele. Tavaly nyáron (2013) sem voltam már túl aktív. De, hogy bevalljak mindent, már alig emlékszem arra a nyárra. De tudom, hogy akkor sem írtam már nagyon. És év közben minden összeomlott. A suli minden időmet elvette. És ha mégis volt hétköznap időm gép elé ülni akkor is a legfontosabbakat csekkoltam, és ebbe a blog nem tartozott bele. Hétvégén, mikor kicsit felszabadultam, lett egy kis szabadidőm akadtak más dolgok, fontosabbak amiket csinálhattam illetve csinálnom kellett. Bár az, hogy a dolog ennyire el lett hanyagolva az teljes mértékben az én hibám, a sulit sem hibáztathatom. Meglehet, hogy ha nagyon akarom csinálni valahonnan innen-onnan szakítok rá időt.
De mivel a Jeges kaland befejeződött és a másik blogom elavult, a történet túl lett húzva-nyúzva ezért az ihlet is elveszett. Aztán ma (2014.08.13.) feljöttem ide. Nem először, ránézegettem néha az oldalra, de sosem volt semmi, sem új olvasók sem látogatók. De a mai napon visszanézegettem az oldal régi bejegyzéseit, a képeket, a történetet és, hogy hogyan lett vége, és arra lyukadtam ki, hogy ez a blogolás hiányzik az életemből.
Sosem azért írtam mert hú de menő, mivel a tesómon és a másod uncsimon kívül senki nem tud róla, hogy írok, és nem is ismerek rajtuk kívül senkit itt (vagy legalább is nem tudok róla). A célom néha napján a saját magam szórakoztatása volt, néha mert rajta van a bakancslistámon, hogy sikeres blogot írjak. Néha csak mert egyedül voltam és jól esett. aztán a néha napján előjövő egyedüllétemet a tanulás kielégítette. (Na persze itt ne a szobámba begubózok dologra gondoljatok. Egyszerűen csak voltak program nélküli napjaim, amikor pihennem kellett volna, egy-egy vasárnak vagy szüneti napok és nem volt mit tennem. Nem vagyok az a "na most pihenek és kész!" típus.)
Abba gondoltam bele, visszanézve a blogot, hogy talán van még egy kis szikra aminek én megadhatom a tüzet. Kerítek valahonnan ihletet, és talán folytatom. Na persze megint jön majd a suli, és nem ígérem, hogy megmarad az aktivitásom. (Felvételi meg minden.:( )de talán folytatom amit évekkel ezelőtt elkezdtem.
És az olvasóim (ha vannak egyáltalán. Hahó, van itt valaki?) véleménye érdekelne. Mit akarnak tőlem olvasni. A JEges kaland folytatását, vagy valami teljesne mást.
Köszönöm, hogy ha végigolvastad. xoxo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése