Jeges kaland 12. fejezet

Sziasztok!

Először is egy kicsit bocsánat ha hosszú lesz az elő duma  Szóval nagyon sajnálom mai múlt szombaton volt ezzel a szülinapos bejegyzéssel, és most csak el szeretném mondani miért csináltam meg egy szombat és egy vasárnap ezt a dolgot, majd hirtelen fújtam le. Az első blogommal már végigjátszottam ezt a mindennapos frisset, és ott két dolog miatt lett vége. Az első, hogy nem mindig van időm minden nap feljönni és legalább 30 percet ezzel tölteni a tanulás mellett. A második pedig, hogy nem sokan olvasták, ami természetesen senkinek sem a hibája, mivel nem én vagyok szerintem egyedül azzal, hogy nem internetezik minden áldott nap. Szóval ez a két dolog vasárnap este lépett teljesen fel és akkor írtam ki, hogy elég volt ebből 2 napig. Nagyon sajnálom ami történt én is, és ha esetleg lenne valaki akit érdekelnek akkor... Nem sajnálom, tényleg nem menne. Szóval csak ennyit akartam és akkor most jó olvasást. Remélem, hogy tetszik a rész és komizzatok bátran, úgyhogy köszönöm ezt a rövid kis figyelmet. 

A szülinap 12. rész

Este viszonylag hamar, fél 9-kor már aludtam. Nyomasztott a gondolat a holnapi 18. szülinapommal kapcsoltban.

Reggel fél 8-kor keltem. Gyorsan lezuhanyoztam és felöltöztem. Lassan lementem a földszintre ahol senkit sem találtam. Végül besétáltam a konyhába ahol anya, apa és Bred is hirtelen énekelni kezdett.

- Boldog szülinapot, boldog szüli napot, boldog szüli napot Sunday, boldog szüli napot- mosolyogva leültem, ahol anyáék elém tették a tortát, amin 18 szál gyertya volt. Elfújtam és kívántam „valamit”. Ugyebár, ha elmondanám, nem teljesülne.

- Boldog szülinapot kicsim- ölelt meg anya, majd apa is.

- Boldog szüli…- kezdte a mondatot Bred.- ÁÁ, mindegy ide a tortát- majd egy jókora szeletet vágott magának. Én is kaptam egy szeletet meg anyuék is ettek 1-1 szelet tortát. Az egyetlen rossz abba, hogy 18 lettem az, hogy mostantól rá kell feküdnöm az érettségire.

- Nos, kicsim, gondolkodtál már azon, hogy milyen ajándékot kapsz?- kérdezte apa miközben az asztalnál ültünk. 

- Nem, de még csak ötletem sincs- mondtam, mire anya egy újságot tolt elém. Az újság címlapján autók voltak. Sokáig méregettem a szememmel a címet.

- Szóval… kocsit kapok?- kérdeztem.

- Igen, örülsz?- kérdezte apa.

- Igen, köszönöm- mosolyodtam el.

- Ma reggeli után elmegyünk ebbe a kereskedésbe és választhatsz egyet- mondta anya. Elmosolyodtam és beleegyeztem. Reggel után felmentem a szobámba és gyorsan felhívtam Tiff-et.

- Boldog szülinapot!- szólalt meg egyből Tiff mikor felvette.

- Köszi, képzeld jól gondoltad, autót kapok. Van kedved neked is eljönni kb. egy óra múlva. Beugrunk érted útközben.

- Egyszerűen nem mondhatok nemet- mondta és éreztem a hangján, hogy fel van dobva.- Gyertek be értem, szia.

- Szia-, köszöntem, majd letettem és felkaptam a táskám. Anyuék még ettek és Bred sem volt útra kész- nem mintha akarnám, hogy jöjjön- szóval a nappaliba ültem és azt a katalógust lapozgattam, amit reggelinél kaptam. Megtetszett elég sok Volvo modell, de azért a legjobban végül egy Mercedes modell tetszett meg, vagyis inkább kettő. Az egyik sportos, tetőnélküli, a másik pedig egy luxuskocsi. Bár nem sok árban a különbség nem tudok dönteni.

- Gyere Sunday- szólt Bred mögöttem, majd ő is a garázsba ment és a hátsó ülésre ült. Anyu és apu is bent ültek már így én is felkaptam a táskám és beültem hátra.

- Beugrunk Tiff-ért útközben? Megígértem neki- mondtam miközben bekapcsoltam az övemet.

- Rendben- válaszolt apa, mivel ő ült a volán mögött.

Amikor Tiff-ék házához értünk már csak betelefonáltam és Tiffany jött is. Én ültem középre majd Tiff végigbeszélte a 15 perces utat. Egy kis ajándékszatyrot is hozott magával, amiben az én ajándékom volt tőle. Egy felső, amit már régen kinéztem és egy parfüm. Azt is mondta, hogy még kapok tőle valamit, de ő tudja…

Végül megérkeztünk és bementünk a kereskedésbe. Olyan tipikus ’új autó’ szag volt az üzletben. Végignéztem az összes szimpatikus autót, de persze apa jobban értett hozzá szóval ő volt az, aki igazán kihasználta az eladó segítségét.

Végül a sorok közt sétálva találtam meg az igazit, egy Volvo c70-est.

- Az legyen- mondtam apának, aki egyből az eladóhoz fordult. 

- Ömm…- kezdte az eladó.- Azt, az egyet tudjuk most eladni… Nem tudunk előrendelni és épp most tárgyal a főnök úr egy másik fiatalemberrel, aki megvenné ezt az autót.

- Akkor mi többet adunk érte- néztem anyáékra.

- Esetlege egy gyors licittel megoldható- mondta az elsőre bambának tűnő eladó.- Csak egy emberrel- jelentette ki, amikor mind indultunk.

- Akkor megyek- mondtam anyáéknak majd követtem az emeletre a fickót. Arra kért, hogy várjak kint egy kicsit, míg gondolom, belegyezik a másik fél ebbe a licitálásba vagy mi. Végül kinyílt az ajtó és egy modern berendezésű terembe kellett bemennem.

Igen, az egyetlen probléma akkor adódott, amikor megpillantottam Adamet az asztal másik végében. 

Sun 'választotja' tetővel.

És tető nélkül.

Köszönöm ha olvasod, komizz nyugodtan! :)

By:Domi