Jeges Kaland - 29. fejezet

Tudtam! 

Otthon most 8 óra körül van.

- Halló.

- Talán nincs meg az egyetlen nővéred telefonszám, és nem láttad a kijelzőt?

- Sunday?

- Óriási nagy szükségem van helyzetjelentésre. Meg, hogy milyen istenverte levelet kaptál- hadartam el.

- Oké. Először is anyuék totál ki vannak akadva. Megpróbálták elérni Adamet, aztán meg kiderült, hogy ő a dutyiban van. Szóval itt van ez a kis csajszi, és rá meg itt vigyáz Tiffany. Amúgy egy nagyon érdekes levelet kaptam. Csak egy üres boríték volt, se cím se név, amiben egy fotó volt, és azon te csókolózol valami sráccal. Szóval kedves üdvözlet, bár Tiffany jobban kiakadt- mesélte lazán.

- Megvan a fotó?- kérdeztem.

- Nem, kidobtam, de lehet Tiff idegességében kihalászta a kukámból. Ja, amúgy ha nem jössz, visz, akkor átfestem a faladat és a te szobádba költözök.

- Dehogy, visszamegyek, mire a suli elkezdődik.  De ígérd meg, hogy ha bármit megtudsz, felhívsz.

- Ígérem, de vacsi van, szólva megyek. Csá.

- Várj, Brad még valami. Az, hogy hívtalak titok oké? Ne mond el anyuéknak, se Tiff-nek.

- De ha hazajössz, megveszed nekem az új PS játékot!

- Bármit, csak hívsz. Szia-, köszöntem el, majd Brad immár köszönés nélkül rakta le a telefont.

Legszívesebben visszamentem volna a korházba, és újra megkérdeztem volna Monday-től, hogy ki szúrta le, de nem tehettem

Ezután lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni. Akkor körülbelül már 3 óra lehetett.  

Egész éjjel csak forgolódtam az ágyban és a plafont bámultam. Reggel fél 8 volt, amikor arra keltem, hogy csörög a telefonom.

- Haló?- vettem fel lassan, ismeretlen szám volt.

- Szia Sunday, Nikita vagyok. Majd mentsd el a számomat. Csak akartam kérdezni, hogy mikro fogsz bejönni Monday-hez?- motyogta, lehetett hallani a hangján, hogy nem aludt egész éjjel.

- Szerintem 8 óra körül.

- Szóljak Harrynek, hogy menjen érted?

- Nem, inkább taxizom, vagy beszélek Emettel. De azért köszi-, hadartam.

- Emett a barátod? Én jól ismerem, az apja az igazgató, de nem tudtam, hogy van barátnője.

- Hát, hivatalosan még nincs is- mosolyodtam el.

- A korházban találkozunk- mondta Nikita.

- Szia - köszöntem el. Elmentettem a számát, majd kimásztam az ágyból.

Gyorsan felkötöttem a hajam, majd felvettem egy egyszerű pink felsőt és egy farmert. Rákaptam egy kék kiskabátot, mert megromlott az idő, és reggelizés nélkül indultam a korházban.

Tényleg úgy gondoltam, hogy Emett biztos segít, de inkább nem akartam mégsem ilyenekkel nyaggatni, így hívtam egy taxit a portánál, ahol le is adtam a kulcsot.

- Mi történt Miss Miller-el?- kérdezte a portás lány.

Elmeséltem neki címszavakban a történtetek, na, nem mindent, csak ami rá tartozik. Majd kimentem a taxihoz.

Elég hamar odaértünk a korházhoz. Kifizettem a taxit, majd felmentem oda ahol tegnap voltunk.

Tonny ült egyedül egy széken, de elég lazán. A lábát a másik székre tette fel és zenét hallgatott, fülhallgatóval. Maikor meglátott engem kivette a füléből.

- Szia-, köszönt, látszott rajta, hogy nem igazán számított rám.

- Monday már fent van?- kérdeztem.

- Nem tudom, én csak azért jöttem, mert Nikita nem hagyott békén. Amúgy apuék voltak bent, csak el kellett menniük, venni valami kaját neki, mert Miss Finnyás nem eszi meg az itteni kaját.

- Akkor bemehetek?- kérdeztem újra.

- Menj- intett a kezével az ajtó felé, majd visszatette a fülhallgatót a fülébe.

Lassan kinyitottam az ajtót. Monday egyedül volt. Az ágyán feküdt és valami magazint olvasott. Amikor bementem összecsukta és letette maga mellé.

- Jó reggel- köszönt rám és magára erőltetett egy kis mosolyt.

- Szia, jobban vagy már?- kérdeztem, majd letettem a t6áskámat az egyik székre, a másikra meg leültem, közvetlen az ágy mellett.

- Úgy nézek ki?- kérdezte, jogosan. A szeme sápadt volt, az arcán látszott, hogy ő sem aludt sokat.

- Bocsi- mosolyodtam el, erre ő is egy kicsit vidámabb lett.

- Hogy aludtál?- kérdezte terelve a témát.

- Az lényegtelen, tegnap nem fejezted be, ki szúrt le, Monday?- kérdeztem.

- Nem mondhatom el- mondta teljes komolysággal.

- Mi az, hogy nem mondhatod el?

- Megfenyegettek Sunday, az a nő egy elmebeteg- mondta idegesen.

- Milyen nő? Várjunk csak, szóval nő. Ki az?- kérdeztem erőltetett hangsúllyal.

- Senki - mondta, majd elnézett. Láttam, hogy a telefonja is ott van a kis asztalon. Felkaptam szó nélkül és az SMS-eket nyitottam meg.

- Hé! Te meg mit művelsz?- kérdezte felháborodva.

Ahogy gondoltam. Ez volt az utolsó beérkező SMS:

            „Ha fontos neked, hogy a Miller család épségben maradjon, jobban teszed, ha tartod a szádat szépségem. A kés.”

És egyértelművé vált. Amanda tette, és ezzel Monday tisztában van.

Sziasztok!

Remélem tetszett. 

Kövi rész: Szombat.  :)

DomYYY